szakmaiság

Szakmaiság

A Rajk László Szakkollégium nevelési programja jóval túlmutat az egyetemi oktatás lehetőségein és változatos módokon járul hozzá a tehetségek kibontakozásához. Az itt végzett szakmai munka gerincét az évente több, mint negyven megszervezett kurzus adja, de a kurzusmunka mellett, az inspiráló közeg is rengeteg fejlődési lehetőséget rejt magában. A tudás iránti vágy táplálása, a kiválóságra való törekvés segítése és elismerése meghatározóak a kollégium mindennapjaiban: a közösen meghallgatott előadások; a szóban és írásban lefolytatott viták, beszélgetések; egymás érdeklődésének, ötleteinek, véleményének megismerése; megoldandó problémák és kihívások keresése; a közös versenyek és a szoros együttműködés olyan légkört teremtenek, ami ösztönzi és támogatja a szakmai fejlődést. A sokszínű közösség tagjai változatos szakmai pályákat futnak be, ezzel sokféle példát nyújtanak a fiatalabb kollégisták számára szakmai fókuszuk megtalálásához. A kollégiumban folyó szakmai munka átfogó képet ad az üzleti- és a társadalomtudományok területeiről és segíti az ezekben való elmélyülést. A közösségben megalapozott tudás és szilárd szakmai értékek egy életre szólnak, tagjaink a kollégium falain kívül és a kollégista éveiket követően is a társadalom problémáira érzékeny, felelős döntéshozóként folytatják a pályájukat.
Alapvető értékünk az igényes felkészültségre alapozott, önálló, kritikai gondolkodás. Ennek gyakorlására kiváló terepet adnak a heti rendszerességgel megtartott, kis létszámú, intenzív és nem utolsó sorban interaktív, fél-egyéves kurzusok. A kurzusokat – akárcsak a különböző előadásokat, konferenciákat és blokkszemináriumokat – a kollégisták maguknak szervezik, azokat saját érdeklődésükhöz és igényeikhez igazítva. A rendszeres felkészülés a megszokott egyetemi órákhoz képest ugyan több, de tartalmasabb munkát igényel: nem csak az egyetemi tantervből hiányzó tankönyvekből, de eredeti tudományos forrásokból is merítve, szűk körben vitatjuk meg az olvasottakat, ezáltal több figyelmet és lehetőséget kapnak a kurzustagok gondolatai. Itt nem csupán egymással, de egymástól is tanulunk, ráadásul olyan oktatók útmutatásával, akik nem csak tanári és tudományos tapasztalataikkal, de gyakorlati szakértelmükkel és érdemeikkel is példaként szolgálhatnak. Nem ritka, hogy maguk is a Rajkban alapozták meg későbbi pályafutásukat, hiszen az alumnin keresztül mára a szakmai kiválóságok rendkívül szerteágazó hálózatához fér hozzá a kollégium.

A Rajk állandó tanárai:

A kurzuskínálat az igényeknek megfelelően évről-évre változik, de vannak kipróbált, nagy múltú kurzusok, melyek rendszeresen meghirdetésre kerülnek. Ezek gyakran a kollégiumhoz különösen közel álló, nagy hatású tanárokhoz fűződnek. A legmeghatározóbb oktatók munkáját a kollégisták az állandó tanári címmel ismerik el, ezzel bevonva őket a szakmai rendszer átfogó kérdéseinek megvitatásába és szorosabbra fűzve a tanárok és diákok közti emberi kapcsolatot. A megválasztás feltétele, hogy a jelölt korábban legalább hat féléven keresztül kurzust tartson a kollégiumban.

  • Gedeon Péter, Kertesi Gábor (2002)
  • Bodnár Viktória (2003)
  • Major Klára (2004)
  • Bölöni Eszter (2006)
  • Kézdi Gábor (2007)
  • Pete Péter (2008)
  • Lánczi András (2009)
  • Muraközy Balázs (2010)
  • Dobák Miklós (2011)
  • Szepesi Balázs (2012)
  • Mráz Attila (2018)
  • Hürkecz Attila (2019)

Tanáraink mellett a tanév során számos más szakmai vendéget is fogadunk a kollégiumban, akik egy adott terület szaktekintélyeként aktuális kérdésekről tartanak akár nyílt akár zártkörű előadásokat. Ezek a kurzusrendszeren kívül megszervezett előadások szintén alulról szerveződnek, a kollégium támogatásával mindenkinek lehetősége nyílik szakmai programokat szervezni az őt érdeklő témában. Az utóbbi évek fejleménye, hogy az igényekhez igazodva teret nyert az előadás és a kurzus közt elhelyezhető blokkszemináriumi forma. Ennek keretében – a kurzusokhoz hasonló előzetes felkészülést követően – több napra vendégül látunk olyan külföldi szaktekintélyeket, akik fél éven keresztül heti rendszerességgel nem tudnának tanárként velünk dolgozni, az együtt töltött napok és az elmélyült, közös munka során azonban nagy hatást gyakorolnak a szeminárium tagjaira.

A kollégiumban végzett szakmai munka – ahogyan a szakkollégium egésze – az öntevékenységre épül, de elvárjuk tagjainktól, hogy éljenek a Rajk nyújtotta lehetőségekkel. Félévente kötelező legalább egy kurzust teljesíteni, illetve ezen felül legalább egy elfogadott Tudományos Diákköri dolgozat megírása szükséges ahhoz, hogy tanulmányai befejezésével az adott kollégista megkapja kollégiumi végzős plakettjét és ezzel együtt a Rajk diplomáját. A gyakorlatban persze a minimumok helyett általában az ambíció érvényesül és az a döntés jelent inkább problémát, hogy melyik kurzus szorul a harmadik-negyedik helyre és melyik TDK megírására nem jut már idő az adott félévben. Az önálló szakmai munka megbecsülésének és támogatásának köszönhetően évről-évre számos előkelő helyezéssel büszkélkedhetünk a Tudományos Diákköri Konferencián. A TDK-k többsége egy korábbi kurzusra leadott – a kurzustársak és az oktatók visszajelzéseivel tökéletesített – beszámoló dolgozat továbbírásával születnek meg.

Heller Farkas-díj

A TDK szereplésekből, versenyeredményekből, oktatói tevékenységből, illetve tudományos publikációkból felépülő, kiemelkedő szakmai teljesítményeket felmutató tagjait a Heller Farkas díjjal jutalmazza a kollégium. A Heller-díj a Rajkos pályafutás legnagyobb szakmai elismerése. Korábbi díjasaink mára a tudományos és az üzleti élet nem csak hazai, de nemzetközi viszonylatban is meghatározó szereplői.

Eddigi díjazottak:

  • Rátfai Attila (1992) – CEU Department of Economics
  • Eső Péter (1993) – Oxford University Department of Economics
  • Ábrahám Árpád (1994) – European University Institute
  • Radnai Márton (1995) – Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Rt.
  • Kónya István (1996) – MTA KRTK – KTI
  • Takács Károly (1997) – BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet
  • Pandurics Anett (1998) – Magyar Posta Biztosító Zrt.
  • Koren Miklós (1999) – CEU Department of Economics
  • Karádi Péter (2001) – Európai Központi Bank
  • Kauzli Kata (2002) – Spicy Analytics Kft
  • Kiss Norbert Tamás (2003) – BCE Vezetéstudományi Intézet
  • Kiss András (2004) – University of Amsterdam
  • Baur Edina (2005) – Google
  • Horváth Hedvig (2006) – UC Berkeley
  • Nagy Piroska (2007)
  • Baur Eszter (2009) – McKinsey & Co.
  • Szűcs Ferenc (2010) – UC Berkeley
  • Simonovits Gábor (2011) – egyéni vállalkozó
  • Ábrahám Zsolt (2012) – IFUA Horváth & Partners Kft.
  • Motyovszki Gergő (2013) – European University Institute
  • Hoffmann Janka (2015) – McKinsey & Co.
Rajk Working Papers

A Rajk László Szakkollégium kiemelt célja, hogy szakmailag magasan kvalifikált, társadalmi kérdésekben megalapozottan véleményt formáló társadalomtudósokat, közgazdászokat és üzleti szakembereket képezzen. Az intézmény az egyetemi oktatást kiegészítő, széleskörű szakmai rendszere lehetőséget biztosít az elmélyült és színvonalas szakmai munkára és a kollégisták szakmai fókuszának szélesítésére.

A Rajk Working Papers célja, hogy bemutassa a Kollégiumban folyó szakmai munkát. A kiadvány egyfajta körképet kíván nyújtani azokról a területekről, amelyek az aktuális tagságot foglalkoztatják. Egyrészt e körképtől a szerkesztők a kollégisták egymás szakmai érdeklődésének mélyebb megismerését remélik; másrészt a kiadvány egy betekintést is nyújt a Rajk szakmaiságába, demonstrálva ezzel nyitottságát, valamint a társadalomtudományi közéletben való aktív szerepvállalásának lehetőségeit. A Working Papers-t alkotó szakmai összefoglalók alapját a jelenlegi szakkollégisták adott félévi szakmai munkája, vagyis a kurzusokra írt beszámoló dolgozataik, a Tudományos Diákköri Konferenciára készített munkáik, illetve egyéb tanulmányok adják.

A Rajk Working Papers olvasásához kattints ide!

Nemzeti Tehetség Program

A kollégium 2018/2019 tanévében a Nemzeti Tehetség Programnak támogatásával az alábbi kurzusokat / eseményeket valósította meg:

Kurzus címe: Bevezetés a Politikai Filozófiába / Kurzusvezető: Mráz Attila

A Bevezetés a Politikai Filozófiába című kurzuson a hallgatók megismerkedtek a modern piaci társadalmakra jellemző politikai, gazdasági és jogi intézmények morális kiértékeléséhez szükséges alapvető, kortárs analitikus politikai filozófiai eszköztárral. A kurzus 4 nagyobb témakörön ment át. Az első nagyobb témakör egy rövid, elsősorban módszertani bevezető egység volt, ahol a hallgatók megismerkedtek az alapvető módszertanokkal es szakzsargonnal, melyet a későbbiekben aktívan megkövetelt a kurzus. A második részben a politikai autoritás és legitimitás kapcsán az anarchia és az állam mibenlétével, a jogállamiság ideáljával, az egyéni jogok jelentőségével, a többségi döntéshozatallal és korlátaival foglalkoztak a hallgatók. A harmadik részben az elosztási igazságosság témakörét járták körül a hallgatók, az utilitarizmus, a szocialista egalitarizmus, a libertarizmus és a liberális egalitarizmus adta keretrendszerek között. A negyedik, és egyben utolsó részben a politikai autoritás határaival, a vallási alapú politizálás elméleti problémáival, a hagyomány szerepével a politikában, és a multikulturalizmussal ismerkedhettek meg a hallgatók, mely keretein belül egy nem európai eredetű politikai filozófiai kitekintésre is sor került.
Előkövetelmény volt a hallgatók számára a rendszeres felkészülés a kurzusalkalmakra, mely hetente egy, kettő, vagy három angol nyelvű szakcikk feldolgozásából, illetve ezekhez tartozó megértést segítő kérdések megválaszolásából állt. A kurzusra az órák közötti feladatok mellett egy év végi szóbeli beszámoló elkészítése is követelmény volt, melyet két stádiumban kellett prezentálni, Az első körben egy véglegesnek szánt prezentációtt kellett bemutatni, melyhez a kurzustartó javításainak, fejlesztési tanácsainak és konstruktív kritikáinak beépítésével kiegészülve kellett a második körben prezentálni az immár végleges szóbeli beszámolót.

Kurzus címe: Ökonometria I. / Kurzusvezető: Muraközy Balázs

A két féléves kurzus első félévében elméleti és gyakorlati tudást szereztek a kurzustagok az ökonometria módszertanáról. A kurzus átfogó képet adott a főbb leíró statisztikai módszerekről, lineáris és nem-lineáris regressziós modellek keresztmetszeti adatbázisokon való alkalmazásáról. Kiemelt hangsúly volt azon, hogy milyen esetekben melyik módszer alkalmazható, mikor beszélhetünk oksági kapcsolatokról, hogyan és milyen tényezőkre érdemes kontrollálni egy regressziós elemzés során, valamint, hogy az endogenitási problémákat hogyan lehet felismerni és kezelni.
Minden kurzusalkalomra a tanult módszerekről elméleti olvasmány, valamint több alkalommal a módszert használó akadémiai cikket volt feladva. Ezen túl rendszeresen házi feladatokat oldottak meg a kurzustagok, melyekben általában az előző órán tanult statisztikai és ökonometriai módszereket egy előre megadott adatbázison alkalmaztak statisztikai szoftver segítségével, valamint a modellek eredményeit írott formában is értelmezték. A kurzus második felétől kezdve lehetősége volt a kurzustagoknak csapatban megoldani a házi feladatot, melyet a kurzus elején több alkalommal is egy-egy csapat prezentált. A félév végén egy nagyobb lélegzetvételű házi feladatot kellett megírniuk a kurzustagoknak, melyben a félév során tanult módszereket kellett alkalmazni a European Value Survey adatbázisán. Minden kurzus egy fél órás zh-val kezdődött, melyben az előző órán vett tananyaghoz kapcsolódó kérdésekre kellett választ adni.

Kurzus címe: Ökonometria II. / Kurzusvezető: Muraközy Balázs

A kurzus az előző féléves Ökonometria kurzus folytatása volt, melyen a résztvevők a legfontosabb statisztikai és ökonometriai elemzési módszereket sajátították el. A módszerek alkalmazásán túl nagy szerepet kapott az eredmények értelmezése és a mögöttes intuíciók megértése, hogy maguk is tudják alkalmazni ezeket. A kurzus során sok empirikus módszert tanultak a résztvevők (statisztikai és prediktív módszereket is), a hangsúly az oksági kapcsolatok vizsgálatán volt. A második félévben főként a haladó ökonometriai módszereket sajátíthatták el a résztvevők főként a hatásmérés és a panel ökonometriai modellek voltak bemutatva. A kurzuson a Wooldridge tankönyvre építve az volt a cél, hogy rutinszerű alkalmazásokat sajátítsák el a hallgatók, illetve hogy adatalapon is megközelítség az alkalmazott modell jellegét. A kurzuson folyamatos házi feladatok, óra eleji zh-k és a kurzus végén leadott önálló adatelemzés és minikutatás elkészítése volt a számonkérés formája. A kurzuson az emberek diverz területe jót tett a kurzus dinamikájának és sokat javított az alkalmazható módszerek bemutatásának minőségén.

Kurzus címe: Társadalomelméletek a modernitásról/ Kurzusvezetők: Dr. Gedeon Péter

A kurzus célja az volt, hogy a kurzustagok átfogó képet kapjanak olyan neves társadalomtudósok elméleteiről, akik a mai modern társadalomtudományi gondolkodást alapjaiban formálták.
Az elméleti alapozás során feldolgozásra került Marx Eldologiasodás, Polgári társadalom és politikai állam témakörei, amelyben a konfliktuselmélet alapvető dichotómiáját ismerhettük meg és mélyülhettünk el a marxista felfogásban. Weber Gazdaság és Társadalom műve segítette a kurzustagokat, hogy a túllépve a marxizmuson, képesek legyen értelmezni Weber háromdimenziós társadalmi modelljét. Ezen kívül, megismerkedhettünk Durkheim társadalomszerkezetével, a társadalmi munkamegosztásról alkotott elméletével. Polányi Károly és Friedrich Hayek gazdaságtörténeti perspektívából világítottak rá a társadalomelméletekre. Végül pedig, Adorno-Horkheimer, Parsons, Luhmann és Habermas gondolataival ismerkedhettünk meg.
A kurzus beszámolásának kritériumai az aktív órai részvétel mellett évközi írásbeli munka, az olvasnivalók teljesítése és egy év végi egyéni, kreatív dolgozat megírása voltak. Utóbbi dolgozatokat az külső opponensesek értékelték tartalmi szempontok szerint, majd egy szóbeli prezentáció keretein belül a kurzustartó és érdeklődők előtt kellett megvédeni a dolgozatokat. A félév során aktív visszajelzés mellett, a kurzustagok személyenkénti figyelmet kaptak a kurzustartótól, amely erősen meghatározta azt, hogy a kurzus végén koherens és kreatív beszámoló dolgozatok születtek és mindenkinek sikerült elsajátítani az alapvető társadalomelméleteket a modernitásról.

Téli Szakmai Konferencia

Az idei évben is sor került a Téli Szakmai Konferenciánkra Balatonmáriafürdőn. A négy napos rendezvény során a volt és jelenlegi szakkollégisták, valamint az érdeklődő első éves corvinusos és elteconos hallgatók nap közben workshopokon, előadásokon vehettek részt, melyet este közös kikapcsolódás követett. A szakmai és közéleti ismereteink elmélyítése mellett a program remek lehetőséget nyújtott a vizsgaidőszak fáradalmainak kipihenésére is.

Az elkészült anyagok ide kattintva megtekinthetőek/letölthetőek.

Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósult meg továbbá a szakkollégium egyik rangos szakmai díjához, a Herbert Simon-díjhoz kapcsolódó kiadvány elkészülte is.

Az alábbiakban erről olvashatnak beszámolót:

Kiadványok 2019-ban

Az idei évben a pályázatnak köszönhetően a Herbert Simon-díjas kiadvány került a szakkollégium gondozásában kiadásra. 2019. márciusában látogatott el a kollégiumba Amy Wrzesniewski, akinek fő kutatási területeit dolgozták fel a kollégisták és vettek részt a díjazott által megtartott mesterkurzuson. A kiadvány a munkavégzés motivációs rendszerét helyezi középpontba. A benne foglalt cikkek arra keresik a választ, hogy milyen lehetősége van a munkavállalóknak arra, hogy feladataikat ne csak pénzkereseti lehetőségként éljék meg, hanem értéket találjanak benne és értékesnek is érezzék azt. A kiadványban Wrzesniewski munkásságának elméleti összefoglalása mellett három kutatási beszámoló is helyet kapott. Az elkészült elméleti összefoglalás, valamint gyakorlati kutatások segítségével a kiadvány átfogó képet nyújt a professzor munkásságáról.


A tevékenységek az NTP-SZKOLL-18-0062 számú pályázat támogatásával készültek.

unnamed unnamed unnamed (1) emet_logo_szines