gyik

Gyakran ismételt kérdések

Miért Rajk László nevét viseli a Szakkollégium?

Mióta Szakkollégiumunk felvette Rajk László nevét, e választás gondolkodásra ösztönzi tagjait, és időről időre a külvilágot is. Az alábbiakban szeretnénk megvilágítani a név kiválasztásának és megtartásának körülményeit.

Intézményünket 1974 óta nevezik Rajk László Szakkollégiumnak. Rajk László nevének felvétele egy egyetemista diákközösség bátor döntése volt a Kádár-korszakban. Az állampárt hangsúlyozott elve volt ugyanis az ideológiai folytonosság; de az 1949-es Rajk-per, majd az ‘56-os, tüntetésbe torkolló újratemetés – sok minden mással együtt – aláásta ezt az elvet. Ezek az események is a saját híveit sem kímélő rezsim torz és ellentmondásos mivoltát mutatták. A rendszer emlékeket elnyomó, történelemhamisító gyakorlatát bizonyítja, hogy Rajk neve a ‘70-es évek elején is tabunak számított. Egy Rajkról elnevezett intézmény, amely mindezekre felhívta környezete figyelmét, nyilvánvalóan szálka volt a politikai vezetés szemében. A hetvenes évek kollégistái úgy érezték, Rajk neve kifejezi a rendszerhez való kritikus hozzáállásukat.

A név felvétele részint arra hivatkozva vált mégis lehetővé, hogy Rajk László a Kollégium számára mintaként szolgáló népi kollégiumok legfőbb támogatója volt. Fontos körülmény, hogy 1973-ban, a névfelvétel kezdeményezésének évében a rendszert komoly belső kritikák érték az új gazdasági mechanizmus sikertelensége miatt, és az MSZMP szűk körű vezetésében is kiéleződtek az ellentétek. Ennek egyik megnyilvánulása lehetett a névválasztás jóváhagyása, hiszen ez kellemetlenül érintette az olyan vezetőket, akiknek szerepük volt Rajk László kivégzésében – például magát Kádár Jánost is.

A Rajk név ellentmondásossága már az 1980-as évek elején felmerült az akkori kollégiumi közéletben. A névkérdés azóta generációról generációra visszatérő téma a Kollégiumban. Mindezek mellett a Rajk Szakkollégium szakmai és közéleti megnyilvánulásai mindig is egyértelműen jelezték a totalitárius rendszerrel szembeni kritikusságot, amely a nyolcvanas években aktív ellenzékiségbe torkollott.

A kollégisták számára a Rajk név mára már eltávolodott a személytől: mindinkább magát a Szakkollégiumot jelképezi, annak több mint 40 évnyi történetével. Ugyanakkor a név megtartásával tisztelgünk is a Szakkollégium szellemisége és múltja előtt. Ezzel együtt nem szándékunk relativizálni Rajk László történelmi szerepét, vagy kisebbíteni a bűneit. Egyetértünk azokkal, akik ezek miatt elítélik, és megértjük azokat, akik a név használatával szemben ellenérzésekkel viseltetnek. Nem értünk azonban egyet azzal a történelemfelfogással, amely a múlt feldolgozását csak az eltörlés és megváltoztatás útján tartja lehetségesnek. Rajk László neve nagyon erős szimbóluma történelmünknek: egyszerre, elválaszthatatlanul volt bűnös és áldozat. A név minden rajkos generációt emlékeztet arra, hogy összetett, ellentmondásokkal terhelt XX. századunk mélyebb megértésére törekedjen.

Be kell költözni?

A kollégiumban nem kötelező a bentlakás. A tapasztalat viszont azt mutatja, ha egyáltalán nem alszol bent, nagyon nehéz kihasználni a Rajk adta lehetőségeket. De azt is igazolja a tapasztalat, hogy idővel a legkényelmesebb pesti diák sem akarja kihagyni a kollégium éjszakáit és hajnalait.

Hány fő alkotja a kollégiumot?

A szám általában 90 fő körül mozog és öt évfolyamra oszlik el.

Ki felvételizhet a Rajkba?

A Corvinus Egyetem pesti campusán és az ELTE TáTK-n tanuló első-, vagy másodéves hallgató jelentkezhet a Kollégiumba. Fontos tudni, hogy a Rajk sem fogad el párhuzamos jelentkezést, azaz jelentkezésed csak akkor érvényes, ha nem adtad be más szakkollégiumba az adott évben.
/A felvételiről bővebben az Elsősöknek menüpont alatt/

Hányan jelentkeznek a Rajkba egy évben és ebből hány főt veszünk fel?

A jelentkezők létszáma igen változó, az utóbbi években 40 és 70 fő között ingadozott, ebből általában 20 diák nyer felvételt.
/A felvételiről bővebben az Elsősöknek menüpont alatt/

Mik a végzés formális követelményei a kollégiumban?

Egy kollégista akkor végezhet, ha minden félévben legalább egy erősebb kurzust felvett, írt egy elfogadott TDK-t, és egy budapesti, társadalomtudományi képzés mesterszakán megszerezte abszolutóriumát.

Milyen egy kollégiumi kurzus?

A kollégiumi kurzusok minimum 4, maximum 8 fővel futnak. Vannak mindig induló, jól bejáratott kurzusok, de te is szervezhetsz kurzust bármilyen témában, ha találsz rá másik három érdeklődőt. Bár sokféle kurzus van, a leginkább jellemző, hogy heti egyszer, 2 órás alkalmakat tartunk, melyre előzetesen készülni kell. A kurzusok többségének végezetével az ott tanultakhoz kapcsolódóan beszámoló dolgozatot kell írniuk a kollégistáknak.

Budapestiek is jelentkezhetnek?

A kollégium tagjai között jelenleg is vannak pestiek, lehet jelentkezni.

Hogyan juthatsz el a kollégiumba?

A kollégium épülete a Horánszky utca 6. szám alatt található. Ha a Kálvin tértől a Szabó Ervin Könyvtár felé veszed az irányt, a Mikszáth téren keresztül a Krúdy-n balra fordulva jutsz a Horánszky-ba.

Mennyi a kolidíj?

A kolidíjról, mint minden lényeges döntésről a koligyűlés szavaz. A konkrét összeg az épület finanszírozási kondícióitól függ, jelenleg 20 ezer forint havonta.

Mi az a POSZK, JESZK, VOSZK?

Magunk között POSZKosnak hívjuk a potenciális szakkollégistákat, akik érdeklődnek a kollégium iránt, esetleg szeretnének a későbbiekben felvételt nyerni hozzánk. A JESZKesek a jelenlegi szakkollégisták, a VOSZK pedig a volt szakkollégisták körét jelenti.

Mikor van felvételi?

Általában minden év májusában.
/A felvételiről bővebben az Elsősöknek menüpont alatt/